Szeretettel köszöntelek a Jóslás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, fórumozhatsz, kérdezhetsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Jóslás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Jóslás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, fórumozhatsz, kérdezhetsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Jóslás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Jóslás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, fórumozhatsz, kérdezhetsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Jóslás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Jóslás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, fórumozhatsz, kérdezhetsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Jóslás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A halhatatlanság, az öröklét iránti vágy, alighanem egyidős az emberiséggel. Mióta ráébredtünk arra, hogy az élet véges, újra és újra feltesszük a kérdést: vajon bele kell-e törődnünk természetesnek hitt halandóságunkba, vagy igenis van esélyünk arra, hogy szembeszálljunk saját végzetünkkel, és a győzelem legcsekélyebb reményében is felvegyük a harcot a halállal? A választ ne siessük el!
Már a közel 3000 éves legenda hőse, Uruk város királya, a nagy Gilgames is vágyott a halhatatlanságra, s bár ezt az istenektől végül nem kapta meg (nem állta ki a próbát, hogy hét nap, hét éjszaka virrasszon: idő előtt álomba szenderült), addig a felismerésig a sok kalandot megélt zsarnok uralkodó is eljutott, hogy aki méltó módon éli le földi életét, az a túlvilágon megleli a békéjét
.
Lét, nem lét. Hol ér véget az egyik, hol kezdődik a másik? Egyáltalán: a testünknek vagy a lelkünknek, tudatunknak van nagyobb esélye arra, hogy elnyerje az örökkévalóságot? Ki, vagy mi szabja meg, meddig tart földi pályafutásunk? És ha az véget ér, minden véget ér, ami velünk született?
Weöres Sándor szerint:
„A teljes lét: élet-nélküli.
A teljes öröklét: idő-nélküli.
A teljes működés: változás-nélküli.
A teljes hatalom: erő-nélküli.
A teljes tudás: adat-nélküli.
A teljes bölcsesség: gondolat-nélküli.
A teljes szeretet: érzés-nélküli.
A teljes jóság: irány-nélküli.
A teljes boldogság: öröm-nélküli.
A teljes zengés: hang-nélküli.”
Ahány megközelítés, annyi magyarázat, annyiféle értelmezés. Homérosz hőse, Achilles is azért harcolt a trójai háborúban, hogy tettei okán a neve fennmaradjon. Sikerült is neki. Mi ez, ha nem halhatatlanság? Az ókori Kínában már évezredekkel ezelőtt az életelixírt keresték, az udvari alkimisták különféle löttyöket kotyvasztottak, amelyekről azt hitték, hogy fogyasztásuk közelebb hozza a halhatatlanságot. A feljegyzések szerint Jiajing császárnak (Ming-dinasztia) is az lett a veszte, hogy magán kísérletezett: higany tartalmú elixírt ivott, aminek a hosszú, boldog élet helyett halálos mérgezés lett a következménye. Joseph Needham brit történész egy egész listát készített azokról a kínai császárokról, akiknek a halálát valószínűleg a kísérleti stádiumban lévő „csodaszerek” okozták.
Ádám és Éva
Spirituális értelemben van élet a (fizikai) halál után is, amennyiben a lelkünk (tudatunk) átkerül egy másik dimenzióba, a túlvilágba. A hinduk hisznek a reinkarnációban. Szerintük a világ szakadatlan körforgás: élet-halál-újjászületés. A keresztények szerint, ők az első emberpár, Ádám és Éva bűnbeesésével vesztették el halhatatlanságukat. Az Úr így szól Ádámhoz, miután ettek a tiltott gyümölcsből: „Mivel hallgattál az asszony szavára és ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján. Tövist és bojtorjánt terem számodra. A mező füvét kell enned. Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza."
Ettől függetlenül Ádám – a Teremtés könyve szerint legalábbis – 930 évet élt, utódai is mind legalább 300-at, ami ma már elfogadható kompromisszumnak tűnne. Más kérdés, hogy amikor az emberek kezdtek elszaporodni a Földön, az Úr így szólt: „Nem marad éltető lelkem az emberben örökké, mivel test. Életkora csak 120 év legyen.”
Egyes vélekedések szerint az Özönvíz előtti Föld sokkal barátságosabb volt az ember számára, és a Biblia pontosan jelölte meg az akkor élt emberek korát. Az áradás utáni klímaváltozás, a Földet körülvevő vízpáraburok eltűnése, a kozmikus sugárzás megnövekedése, a hidegebbre fordult időjárás, a húsevésre való áttérés mind-mind az életkor rövidülését vonta maga után. Ezzel együtt dr. Jacob D. Liedmann izraeli idegsebész úgy tartja: az ember akár ezer évig is élhetne, ha Isten az Özönvíz után nem szünteti meg néhány emberi mirigy működését. A legtöbb specialista egyetért abban, hogy a csecsemőmirigy egy valaha volt fontos szerv maradványa. Dr. Liedmann szerint ez anno hozzájárult az emberi élet hosszúságához. A mirigyek átalakulása valószínűleg az alacsonyabb testhossz, és a kisebb méretek okozója is, hiszen az árvíz előtt – ahogy a Szentírás említi - „óriások valának a Földön”.
A túlélés mesterei
A vallási, filozófiai megközelítésen túl a halhatatlanság fogalma biológiailag is értelmezhető. Sőt, talán a modern kor embere számára ez a legkézenfekvőbb. Annyit jelent, hogy az élő szervezet fizikai valójában, életfolyamatait fenntartva, önmagát folyamatosan megújítva fennmarad mindaddig, amíg ideális feltételeket talál maga körül. Ilyenek a baktériumtörzsek, amelyek állandó sejtosztódással tartják fenn a kolóniát, akár az idők végezetéig. A tudósok nem találnak öregedésre utaló jegyeket egyes csalánozóknál sem, ilyenek például a hidrák és egy bizonyos medúzafaj, a Turritopsis nutricula, amely óriási riadalmat okoz a tengerbiológusok körében, mert attól félnek, hogy elárasztja a világ óceánjait. Ez az eredetileg a Karib-tenger térségéből származó, alig 5 milliméteres puhatestű, az ivarérettség elérése után, egyszerűen lecseréli a sejtjeit, megfiatalítva önmagát. Ugyanígy rejtély a toklászos erdei fenyő (Bristlecone Pine) túlélési taktikája is, amelynek a kaliforniai Fehér Hegyekben élő, legidősebb példánya körülbelül 4650 éve dacol az idő múlásával.
A biológiai halhatatlanság megteremtése, az öregedés folyamatának leállítása, visszafordítása óriási kihívás az emberiség számára. Egyes tudósok továbbra is az életelixírt kutatják, csakúgy, mint az ókori kelet alkimistái. Az egyik „csodaszer” a telomeráz enzim, amely a sejtosztódást stimulálja. Már kaphatók a hozzáadásával készült „fiatalítószerek”, s ezzel együtt a vita is fellángolt: vajon nem lehet-e, hogy többet ártunk, mint használunk? A szer ugyanis akár rákos sejtburjánzásokat is elindíthat, ami inkább a halálhoz vezető útra visz.
De Grey jóslata
A halhatatlanság problémájának kutatói közül is kiemelkedik a Cambridge-i Egyetem biogerontológusa, Aubrey de Grey, aki állítja: valószínűleg már megszületett az az ember, aki akár 1000 évig is élhet. Szerinte szerencsés esetben 20-30, előre nem látható nehézségek felmerülése esetén 100 éven belül megfejthetjük a halhatatlanság titkát. De Grey az öregedésből következő fizikai és szellemi hanyatlás megelőzését tűzte ki céljául, átfogó stratégiáját SENS-nek (Strategies for Engineered Negligible Senescence) nevezte el. A kutató 7 okot talált az öregedésre:
1. Rákkeltő mutációk, sejtek kóros, indokolatlan, szabályozatlan osztódása.
2. Mitochondriális mutációk, amikor a sejt energiatermelése károsodik.
3. Sejten belüli „szemét”, azaz lebonthatatlan fehérjék és molekulák felhalmozódása.
4. Sejten kívüli „szemét”.
5. Sejtveszteség, amikor bizonyos sejteket nem sikerül időben pótolni.
6. Sejtöregedés: ha egyes sejtek nem képesek már osztódásra, de nem halnak el, s gátolják a többi, normális sejt osztódását.
7. Extracelluláris keresztkötések: a sejtek közötti kapcsolódó fehérjék felesleges kötéseket hoznak létre, így a szövet elveszíti rugalmasságát.
De Grey szerint, ha más-más módszerrel is, de egyszerre kell fellépni az orvosoknak ezek ellen, és akkor megállítható az öregedési folyamat.
Mindenesetre 1900 óta három évtizeddel nőtt a legmagasabb várható átlagéletkor, és az óvatos becslések szerint még ebben a században eléri a 85 évet. Kétségtelen, ez még messze van a halhatatlanságtól…
Emberi robotok
A technológia fejlődésével a halhatatlanság keresése is új irányt vett, számos fantasztikus elmélet született. Ilyen a kriogenetika, amikor az élő embert – vagy annak fejét – nitrogénben hirtelen mínusz 196 Celsius fokra hűtenék, így az elvileg bármeddig eltartható, mi több, a tudósok szerint újraéleszthető lenne. A tudat reprodukálására is létezik elmélet. Ilyen, amikor egy óriási kapacitású számítógépre töltenék fel az ember összes tapasztalatát, tudását, emlékeit, s mindazt egy újszülött agyába táplálnák vissza, így biztosítva a tudat halhatatlanságát. De említhetnénk a kiborg programokat is, melyek során az emberi agyat gépi testbe ültetnék, így az irányításért egy bonyolult, élő organizmus, míg a végrehajtásért élettelen, mechanikus szerkezet felelne. De, ez már a sci-fi világába vezet…
Ellenérvek
Már az újabb 30 százalékkal megnövekedő várható életkornak is súlyos következményei lehetnek az emberi faj szempontjából. A föld gyors ütemű túlnépesedésével és a lakosság elöregedésével kellene számolnunk, ami az erőforrások gyors kimerülését, a világgazdaság totális összeomlását, klímakatasztrófát, az állatok és növények nagy részének kihalását jelentené. Éhséglázadások, háborúk törnének ki, s hamarosan újra az őskorba taszítanánk vissza az emberiséget. Már azokat, akik mindezt túlélnék.
A titokzatos Saint-Germain gróf
„In verbis, herbis, et lapidus” – a tudás a szavakban, füvekben és a kövekben rejlik – mondta egy titokzatos ember, Adamus Saint-Germain.
Ki is volt ő valójában? Vajon hol látta meg a napvilágot és legfőképpen melyik esztendőben? Ezekre, a kérdésekre sajnos nincs válasz. Születésének és halálának időpontja ismeretlen. Nagy Frigyes olyan embernek nevezte őt, aki soha nem hal meg; de maga a gróf is azt állította, hogy 2000 éve él annak a folyadéknak köszönhetően, amit felfedezett, s amely meghosszabbítja az emberi életet. Bizalmasan elárulta a királyi udvarban a Sába királynővel folytatott beszélgetését, megosztotta a kánai menyegző csodálatos eseményeit, de ismerte a babilóniai pletykákat is.
A gróf nem volt sem magas, sem alacsony, minden időben 40 esztendősnek látszott. Sötét hajú, élénk és mindig mosolygós ember volt. Lila ruháját drága ékszerek borították. Műveltsége szinte természetfölötti volt. Beszélt és írt görögül, latinul, szanszkritul, arabul, kínaiul, franciául, németül, angolul, olaszul, portugálul, spanyolul és magyarul. Tehetséges festőként, és virtuóz zenészként ismerték. Képes volt aranyat előállítani, s egy kézmozdulatával zárványokat tüntetett el a gyémántokból és a drágakövekből. Így javította meg mindenki szeme láttára XV. Lajos király egyik díszes ékszerét.
A zeneszerző Rameau úgy emlékezett, hogy Saint Germaint 1701-ben látta, 50 évesnek nézett ki, de 1743-ban is találkozott vele, és semmit sem öregedett. Ebben az évben XV. Lajos király megparancsolta ennek a titokzatos férfinak, hogy Chambord-ban telepedjék le, hogy szabad bejárása legyen mindenkor a királyhoz. Az egyik tanú azt mesélte „bármerre is utazott a gróf, mindig bennszülöttként mozgott, mindenről tudott és mindent ismert”.
A híres Casanova feljegyzett egy történetet arról, hogy a gróf meglátogatta őt Hágában, ahol. Saint-Germain egy darab ezüstöt arannyá változtatott. Casanova nem igazán hitt a transzmutációban (ahogy az egyik anyag másikba alakulását az alkimisták nevezik), de az átváltozott ezüst ott fénylett aranyként.
XV. Lajos francia király udvarában egy laboratóriumot rendeztek be, ahol együtt kutatott a mágus és a király. Az uralkodó külügyminisztere nem bízott a hermetikus tanulmányokban, minden követ megmozgatott, hogy a vélelmezett csalásokat leleplezze, még a politikát is belekeverte. Saint-Germaint Hollandiában letartóztatták izgatásért, de aznap látták Bois de Boulogne-ban. Egyszóval képes volt egy időben több helyen is jelen lenni. A varázsló úgy látta, hogy a politikával nem érdemes foglalkozni. Ezért Hessen-Cassel tartományi gróffal egy alkimista műhelyben dolgozott tovább. A tartományi gróf távollétében azt mesélték, Saint-Germain hirtelen eltávozott az élők sorából.
A Bastille bevétele után Marie Antoinette levelet kapott, „Minden elveszett, Ön a tanú rá, én mindent megtettem, amit tudtam, hogy más irányba tereljem az eseményeket.” Aláírás: Saint-Germain. Madame d’Adhemar, a királyi család bizalmasa egy templomban találkozott vele. A gróf ekkor már öt éve „halott” volt…
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!